A digitális technológia robbanásszerű fejlődése alapjaiban alakítja át a marketinget. Magyarországon a lakosság közel 95%-a internethasználó 2024-ben és a közösségi médiát is a népesség mintegy 72,4%-a aktívan használja. 1
Ez azt jelenti, hogy a digitális marketing jelentősége megkérdőjelezhetetlen, a vállalatoknak pedig lépést kell tartaniuk a trendekkel. A következő öt évben (2025–2030) a marketingkommunikáció további paradigmaváltáson mehet keresztül. Olyan, ma még kiforratlan technológiák válnak hétköznapivá, mint a mesterséges intelligencia (AI) alkalmazása, az automatizáció új szintjei vagy a hiper személyre szabott tartalmak. Ugyanakkor a változás tempója bizonytalanságot is szül – ezért fontos, hogy a cégvezetők stratégiai szinten is megértsék ezeket a trendeket, és felkészítsék marketingtevékenységüket a jövőre.
Ez a tanulmány átfogó képet nyújt a digitális marketing várható irányairól 2025 és 2030 között, különös tekintettel a magyar piac sajátosságaira. Nemzetközi trendekre és példákra építve, de hazai kontextusban értelmezve vizsgáljuk meg a fő fókuszterületeket: hogyan hat az AI-forradalma a marketingre, milyen automatizációs megoldások várhatók a marketingkommunikációban, hogyan erősödik tovább az adatvezérelt marketing és a személyre szabás, illetve milyen lesz a tartalommarketing jövője. Mindezt közérthetően, de mély szakmai alapossággal mutatjuk be – hogy a marketing iránt érdeklődő cégvezetők futurológus szemmel tekinthessenek saját stratégiájukra, és versenyelőnyt kovácsolhassanak a következő években.
A mesterséges intelligencia forradalma a marketingben
A mesterséges intelligencia (AI) már 2025-re is a marketing eszköztárának központi elemévé vált, és ez a trend a következő években tovább erősödik. Egy friss globális felmérés szerint a vállalatok 92%-a tervezi, hogy a következő három évben (2025–2028) befektet a generatív AI technológiákba.2 Az AI térnyerése a marketingben sokrétű: az automatizált adatelemzéstől és előrejelzésektől kezdve a kreatív tartalomgyártáson át az ügyfélkiszolgálásig számos területen hoz forradalmi változást.
- Tartalomkészítés AI segítséggel
A generatív nyelvi modellek, mint például a ChatGPT, képesek másodpercek alatt magas minőségű szöveges tartalmakat előállítani. 2025-ben a marketingesek 85%-a már használ valamilyen AI-eszközt a tartalomgyártásban3, ezzel gyorsítva a blogcikkek, hírlevelek, közösségi posztok vagy akár termékleírások elkészítését.
Az AI képes továbbá képi és videós tartalmak generálására is, bár ez utóbbi terén a kreatív emberi input még erősen szükséges. Fontos kiemelni, hogy az AI a monoton feladatok jelentős részét átveheti, de a stratégiai tervezést és a kreatív koncepciókat továbbra is az ember határozza meg. A generatív AI növelheti a hatékonyságot, de nem helyettesíti az emberi kreativitást, a siker továbbra is az egyedi ötletekben és megvalósításban rejlik. - AI az ügyfélélmény és kommunikáció terén
Az ügyfélszolgálati chatbotok már ma is több nyelven – így magyarul is – segítik a vállalatokat a 24/7 ügyfélkiszolgálásban. 2030-ra előrejelzések szerint az ügyfél-interakciók kétharmadát okos gépek fogják kezelni4.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a gyakori vevői kérdéseket, egyszerű panaszokat, sőt akár a termékajánlásokat is mesterséges intelligencia vezérelte asszisztensek oldják meg, valós időben. Magyarországon is egyre több cég – bankok, telekommunikációs szolgáltatók, webáruházak – vezet be AI-chatbotokat a Messengerben vagy a weboldalán, hogy gyors választ adjon az ügyfeleknek.
Ugyanakkor kritikus az egyensúly: a gépi válaszadás hatékonyságát össze kell hangolni az emberi empátiával. Bizonyos helyzetekben (pl. bonyolult panasz, idősebb célcsoport) az emberek továbbra is az emberi ügyintézést preferálják. A kulcs tehát az AI és emberi erő együttműködése, ahol a rutin 2-3 perces feladatokat a gép elvégzi, de szükség esetén ember lép közbe a folyamatba.
Az AI magyar nyelvi képességei is sokat fejlődtek, így várhatóan 2025–2030 között a hazai chatbotok és digitális asszisztensek még természetesebb párbeszédet kínálnak majd. - Prediktív elemzés és döntéstámogatás
A mesterséges intelligencia hatalmas mennyiségű adatot képes átfésülni, hogy mintázatokat találjon és előrejelzéseket készítsen. A marketingben ez azt jelenti, hogy AI-jal támogatva a vállalatok megjósolhatják például, melyik ügyfél milyen termék iránt fog érdeklődni, vagy hogy egy adott kampány milyen eredményeket fog hozni.
Az AI által vezérelt előrejelző elemzések segítenek optimalizálni a hirdetési büdzsét, hiszen az erőforrásokat oda összpontosíthatjuk, ahol a modell szerint a legnagyobb megtérülést érik el. Egyre több hazai kkv ismerkedik meg olyan AI-alapú eszközökkel, amelyek megmutatják például a weboldal forgalmi adataiból, hogy mely termékeket érdemes készleten tartani szezonálisan, vagy épp melyik ügyfél van lemorzsolódás szélén (így időben fel lehet lépni egy személyre szabott ajánlattal).
A prediktív analitika 2025 után várhatóan beépül a legtöbb marketingszoftverbe – egy elemzés szerint 2024 végétől szinte minden vállalati marketingplatform kínál majd valamilyen AI-funkciót az előrejelzésekhez.5
Az AI térnyerésével párhuzamosan a vállalatoknak oda kell figyelniük az etikus AI használatra is. A transzparencia elvárása erősödik: az ügyfelek tudni akarják, ha egy chat ablakban nem emberrel beszélnek. Ugyancsak lényeges a bias (részrehajlás) kérdése – az AI-rendszereket fel kell készíteni arra, hogy ne erősítsenek társadalmi előítéleteket, és például magyar nyelven is pontosan, kulturálisan érzékenyen működjenek.
Szintén fontos a jogi környezet: az EU várható AI-szabályozása (AI Act) 2025–2026-ban életbe léphet, amely meghatározza majd, milyen AI megoldások alkalmazhatók szabadon a marketingben és melyek igényelnek szigorúbb felügyeletet. Összességében az AI a marketing szinte minden területére hatással lesz, de nem kiváltja, hanem kibővíti a marketingesek eszköztárát. Azok a cégek lesznek versenyelőnyben, amelyek gyorsan integrálják az AI-t folyamataikba – Magyarországon is –, miközben megőrzik az emberi kreativitást és empátiát a márka kommunikációjában.
AI és marketing: főbb alkalmazási területek
A következő táblázat összefoglalja a mesterséges intelligencia legfontosabb marketinges alkalmazási területeit és gyakorlati példáit:
AI alkalmazási terület | Gyakorlati példa |
Tartalomkészítés automatizálása | AI által generált cikkek, közösségi posztok, hirdetésszövegek (pl. blogbejegyzés-vázlat készítése ChatGPT-vel) |
Ügyfélszolgálati chatbotok | 24/7 ügyféltámogatás magyar nyelven is, gyakori kérdések megválaszolása emberi beavatkozás nélkül (pl. banki chatbot az egyenleg lekérdezésére) |
Hirdetés optimalizálás (AdTech) | Programozott hirdetéskiszolgálás (programmatic advertising) AI-algoritmusokkal: valós idejű licitálás a hirdetési felületekre, kreatív A/B tesztek automatizálása |
Analitika és előrejelzés | Big Data elemzés fogyasztói mintázatok feltárására; vásárlói érték előrejelzése, lemorzsolódási valószínűség becslése, kampányeredmények prediktív modellezése |
Személyre szabás és ajánlórendszer | AI-alapú ajánlások webáruházakban („akiket ez érdekelt, ezt is megnézték”), e-mail-tartalmak dinamikus testreszabása minden egyes felhasználóra, honlap személyre szabott elemei (pl. üdvözlő üzenet névvel, érdeklődési körre szabott termékajánlat) |
A fenti területek mind azt mutatják, hogy az AI a marketing minden szintjére behatol. 2025 és 2030 között várhatóan az válik „normává”, ami ma még újdonság. Magyarországon a piaci szereplőknek érdemes már most kísérletezniük ezekkel az eszközökkel, hogy versenytársaik előtt járjanak.
Ugyanakkor az is látszik, hogy az AI nem cél, hanem eszköz: a technológiát a marketingstratégiába ágyazva, világos üzleti célok mentén érdemes használni, különben könnyen öncélú technológiai újítás marad eredmények nélkül.
Automatizáció a marketingkommunikációban
Az automatizáció azt jelenti, hogy a marketingben ismétlődő vagy komplex folyamatokat szoftverek és algoritmusok segítségével önműködővé teszünk. Míg az előző fejezetben tárgyalt AI számos automatizációs lehetőséget teremt, a marketingautomatizáció tágabb fogalom: magában foglalja az ügyfélút különböző érintkezési pontjainak összekapcsolását, a többcsatornás kampányok összehangolását, és az időigényes manuális feladatok minimalizálását.
2025-re a fejlett marketingautomatizációs platformok (HubSpot, Marketo, Salesforce Marketing Cloud stb.) már a magyar piacon is elérhetők és egyre több középvállalat használja is őket, de a következő években ezek képességei tovább bővülnek és a használatuk szélesebb körben válik általánossá.
Omnichannel és „always-on” élmény
A vásárlók ma már elvárják a zökkenőmentes élményt, függetlenül attól, épp melyik csatornán lépnek kapcsolatba a céggel. Az automatizáció kulcsa, hogy a különböző platformokat (web, mobil app, e-mail, közösségi média, fizikai boltok) integráljuk egy egységes rendszerbe. Így például ha egy érdeklődő a weboldalon kosárba tesz egy terméket, de nem vásárolja meg, akkor automatikusan kap egy emlékeztető e-mailt. Ha a Facebookon reagál egy hirdetésre, később a rendszer személyre szabott ajánlatot jelenít meg neki mondjuk Instagramon is.
Az omnichannel stratégiák lényege, hogy a kommunikáció mindig a megfelelő időben, a megfelelő helyen érje a felhasználót, méghozzá következetes üzenettel. 2030-ra ez odáig fejlődhet, hogy a marketing valós időben reagál a fogyasztói viselkedésre: például egy hűségapp jelez, ha a vevő belép egy üzletbe, és rögtön üdvözlő üzenetet küld kuponnal. A „mindig bekapcsolt” (always-on) marketing azt is jelenti, hogy a vállalatok folyamatos készenlétben vannak az ügyfélkiszolgálásra – ami humán erővel szinte lehetetlen, de automatizált folyamatokkal menedzselhető.
Marketingautomatizációs eszközök és folyamatok
A modern marketingeszközök sok olyan funkciót kínálnak, amelyek korábban manuális munkát igényeltek. Néhány példa a 2025–2030 között várhatóan széles körben alkalmazott automatizációs gyakorlatokra:
- E-mail-automatizáció
Az érdeklődők és ügyfelek szegmentálása után automatizált e-mail-sorozatok indulnak, amelyek a feliratkozó viselkedése alapján változnak. Például ha egy új érdeklődő letölt egy tanulmányt a cég weboldaláról, beindul egy welcome e-mail-folyamat – első levélben bemutatkozás, pár nap múlva egy esettanulmány ajánlása, majd személyre szabott ajánlat. Ha az ügyfél bizonyos linkre kattint, a folyamat ágazhat és más tartalommal folytatódik. Az ilyen drip campaign kampányok emberi beavatkozás nélkül futnak, miután egyszer be vannak állítva. - Ügyfélút-követés és triggerelt akciók
Az automatizációval a teljes customer journey nyomon követhető és meghatározott triggereket rendelhetünk az egyes lépésekhez. Ha az ügyfél pl. eléri a pontot, hogy x alkalommal nézett meg egy szolgáltatásoldalt, a rendszer automatikusan felkínál egy chatablakot egy ügyintézővel vagy küld egy push értesítést a mobiljára. A marketingesek előre definiálhatják ezeket a szabályokat, így a rendszer rengeteg mikrodöntést magától meghoz és végrehajt. - Közösségimédia-ütemezés és social CRM
A vállalati Facebook-, Instagram-, LinkedIn-jelenlét menedzselése is egyre inkább automatizált. A posztokat előre be lehet ütemezni, a kommenteket és üzeneteket chatbotok előszűrhetik. Ráadásul a közösségi médián érkező ügyfélmegkeresések (komment, privát üzenet) integrálhatók a CRM-be, így egy panaszos kommentből automatikusan ügyfélszolgálati ticket lehet. 2030-ra várhatóan a közösségi média és a CRM rendszerek teljesen összeolvadnak a backendben, ami a magyar vállalatoknak is segít majd egységesen látni az ügyfelet minden csatornán. - Programmatic hirdetések
A digitális hirdetéskiszolgálás már ma is nagymértékben automatizált, de 2025 után még intelligensebbé válik. A programmatic rendszerek valós idejű aukciókon döntik el, melyik impresszió megjelenítéséért mennyit fizet a hirdető – ezt eddig is automaták végezték –, de az új generációs algoritmusok már kampánycél (konverzió, eladás) optimalizálására törekednek nem pusztán láthatóság vagy átkattintás alapján.
Az AI ebbe is betör: önmaga készíthet több száz hirdetésvariációt (szöveg, kép kombinációk) és folyamatosan tanulva azt futtatja, amelyik a legjobban teljesít. A hirdetési büdzsé elosztása így dinamikussá válik, emberi beavatkozás nélkül, valós idejű eredményekhez igazítva.
Az automatizáció legnagyobb előnye a hatékonyság növelése – kevesebb emberi munkaidővel több feladat elvégzése –, valamint a pontosság, hiszen a jól beállított rendszerek nem felejtenek el egy e-mailt sem küldeni, nem mulasztanak el egy sales leadet sem követni. Azonban azt is fontos hangsúlyozni, hogy a marketingautomatizáció bevezetése stratégiai tervezést igényel. Csak azért, mert valamit automatizálni lehet, nem biztos, hogy érdemes is: mindig az ügyfélélmény és az üzleti cél kell legyen a vezérelv.
A rosszul időzített vagy személytelen automatizmusok akár ronthatják is a márka megítélését. Például egy automatizált, de nem megfelelően szegmentált e-mail-kampány spamérzetet kelthet a címzettekben.
Magyar sajátosságok
A hazai piacon a marketingautomatizáció terén az elmúlt években már történtek előrelépések, de főként a nagyobb vállalatoknál. 2025–2030 között várható, hogy a kkv-szektor is egyre inkább nyit ezek felé, köszönhetően annak, hogy elérhetőbbé válnak (akár magyar nyelvű felülettel) a felhőalapú automatizációs szoftverek. Emellett a magyar fogyasztók is hozzászoknak az automatizált interakciókhoz: például nem lepődnek meg, ha egy webshop elhagyottkosár-értesítőt küld, vagy ha a bankjuk ajánló e-mailje látszólag „magától” érkezik a megfelelő időben. A bizalom kiépítése persze fontos – mindig legyen lehetőség emberi kontaktusra is, ha az ügyfél igényli.
A marketingkommunikáció automatizációja tehát nem azt jelenti, hogy a marketing „személytelen” lesz, sokkal inkább azt, hogy a rutin feladatok gépi elvégzésével a marketingesek az igazán kreatív és stratégiai munkára fókuszálhatnak.
Adatvezérelt marketing és személyre szabás
Az adat az új olaj – ez a mondás már évek óta mantrája a marketingszakmának és 2025–2030 között még inkább igaz lesz. Az adatvezérelt marketing lényege, hogy a döntéseket és a kommunikációt tényekre, mérőszámokra alapozzuk, nem megérzésekre. A személyre szabás (personalizáció) pedig ennek az ügyfél felé megnyilvánuló oldala: az adatok felhasználásával minden egyes fogyasztónak a lehető leginkább rá szabott üzenetet, ajánlatot, élményt nyújtjuk.
A következő években a személyre szabás elvárása tovább nő: egy felmérés szerint a vásárlók 75-80%-a szívesebben vásárol olyan márkáktól, amelyek személyre szabott tartalmakat nyújtanak számukra.6 Vagyis üzleti szempontból is kritikus, hogy a cégek kihasználják az adataikban rejlő potenciált.
Adatgyűjtés és adatkezelés átalakulása
A közeljövő egyik nagy kihívása és lehetősége az adatgyűjtés módjának változása. A harmadik féltől származó adatok (third-party data), például a sütik (cookie-k) alapján célzott hirdetések kora leáldozóban van – a böngészők és a szabályozások egyre inkább korlátozzák ezeket a módszereket.
A Google is bejelentette a harmadik feles cookie-k kivezetését a Chrome-ban (bár többször halasztották, várhatóan előbb-utóbb megvalósul). Ezért a első féltől származó adatok (first-party data) felértékelődnek.
Azok a vállalatok lesznek előnyben, amelyek saját csatornáikon gyűjtenek be minél több releváns információt az ügyfeleikről: például regisztráció során megadott adatok, webanalitikák, vásárlási előzmények, hűségprogram adatai stb. A marketing trendek is azt mutatják, hogy a privacy-first adatstratégiák kifizetődőek: ha a cég megbízhatóan és átláthatóan kezeli a fogyasztók adatait, azzal bizalmat épít és lojális bázist alakít ki. A magyar piacon ez különösen fontos, hiszen a GDPR óta a fogyasztók is tudatosabbak adataik védelmét illetően.
A jövőben a vállalatoknak érdemes adattechnikailag felkészülniük: kiépíteni olyan ügyféladat-platformokat (Customer Data Platform, CDP), amelyek egyesítik a különböző forrásokból érkező információkat és egységes ügyfélprofilt adnak.
Így elérhető például, hogy egy magyar kiskereskedelmi láncnál az offline vásárlás (hűségkártya adatok) és az online böngészés adatai összekapcsolódjanak, és a marketing ennek alapján tudjon személyre szabott ajánlatot küldeni. 2030-ra az adatintegráció mélyül: az IoT-eszközök (okosórák, okosotthonok) által generált adatok is bevonhatók lesznek a marketingbe (természetesen csak megfelelő hozzájárulással).
Személyre szabás minden fronton
A személyre szabott marketing nem merül ki abban, hogy a hírlevélben névre szólóan szólítjuk meg az illetőt. A következő években a hiper személyre szabás lesz a cél: minden egyes érintés a márkával egyedi élmény legyen.
Néhány példa arra, hogyan valósulhat ez meg:
- Weboldal és alkalmazás személyre szabása
A weboldalak dinamikusan változhatnak az egyes látogatók számára. Ha egy visszatérő látogató érkezik, aki korábban laptopokat böngészett, a főoldalon neki kiemelten laptop akciók jelenhetnek meg. Az e-kereskedelemben már ma is gyakoriak az ajánlórendszerek („Neked ajánljuk” szekciók), de 2030-ra minden tartalmi elem – a nyitóképtől a blogcikkajánlóig – testreszabott lehet a látogató profilja alapján. Magyarországon is láthatunk már hasonló kezdeményezéseket, főleg nagyobb webshopoknál és médiaportáloknál (pl. személyre szabható híroldalak). - E-mailek és mobilüzenetek személyre szabása
Az e-mail-marketing terén 2025 után alapelvárás lesz, hogy minden kiküldött hírlevél releváns legyen a címzettnek. Nemcsak a név vagy korábbi vásárlás megemlítéséről van szó, hanem a teljes tartalom automatizált összeállításáról.
Például egy divatáruház hírlevele más termékeket és tartalmakat mutat majd egy 25 éves férfi és mást egy 45 éves női vásárló esetén – mindezt az előző vásárlások, böngészési előzmények és hasonló profilú vevők adatai alapján. Az sms vagy push értesítések is személyre szabottabbá válnak, különben a fogyasztók könnyen leiratkoznak róluk. - Hirdetések és ajánlatok testreszabása
A digitális hirdetési rendszerek eddig is igyekeztek személyre szabottan célozni, de a kreatív testreszabás lesz az új terület. A Dynamic Creative Optimization (DCO) néven ismert technológia már lehetővé teszi, hogy egy hirdetés kreatív tartalma (kép, szöveg) is az adott felhasználóhoz igazodjon automatikusan.
Például egy utazási iroda hirdetése attól függően mutathat tengerparti nyaralást vagy hegyi túrát, hogy a felhasználó milyen típusú utakat nézett korábban. A következő években a hirdetési platformok beépítik ezeket a megoldásokat, így a magyar piacon is megjelennek a kontextuális kreatívok.
A személyre szabás sikere természetesen az adatokon múlik. Az AI itt is segít, hiszen képes valós időben elemezni az adatokat és akár interakció közben testre szabni a tartalmat.
Mérés és attribúció
Adatvezérelt marketingről beszélve nem szabad elfeledkezni a marketing méréséről és a különböző csatornák hatásának nyomon követéséről. 2025-re már nem elegendő pusztán a kattintásokat vagy lájkokat számolni: a felsővezetők azt várják a marketingtől, hogy üzleti eredményekben (pl. bevétel, ügyfélszerzés) igazolja a hatását.
Az úgynevezett attribúciós modellek fejlődnek, és egyre pontosabban mutatják meg, hogy az ügyfél mely érintkezési pontjain milyen hatás érte (pl. első Facebook-hirdetés, majd Google-keresés, végül hírlevél-konverzió).
A multicsatornás attribúció és a marketing mix modellezés segítségével a döntéshozók optimalizálhatják, hová tegyék a pénzt a leghatékonyabban. A nagy adatbázisok és az AI ebben is segíthet, hiszen komplex összefüggéseket tárhat fel a fogyasztói viselkedésben. Magyarországon a mérés kultúrája is erősödik: egyre több cég alkalmaz dedikált adatelemzőket vagy BI-szakembereket a marketingcsapatban.
Adatvédelem és bizalom
Az adatvezérelt korszak árnyoldala, hogy a fogyasztók egy része aggódik adatai biztonsága miatt. Egy nemzetközi felmérés szerint az emberek 73%-a úgy érzi, hogy kicsúszott az irányítás a személyes adatai felett, túl sok helyre kerülnek ki.
Ez alapos figyelmeztetés a marketingesek számára. Magyarországon is tapasztalható, hogy a vásárlók megbecsülik, ha egy cég felelősen bánik az adataikkal – pl. csak olyan e-mailt küld, amire felhatalmazást adtak, és azt is relevánsan; tiszteletben tartja a sütibeállításaikat; átlátható adatkezelési tájékoztatót ad.
A bizalom építésének része, hogy a személyre szabás ne váljon ijesztővé (creepy). Az ügyfélnek éreznie kell az előnyt abból, hogy megosztotta adatait – például valóban hasznos ajánlatokat kap cserébe.
A vállalatoknak stratégiájukba kell illeszteni az adatetika elveit is, és szigorúan védeni az adatokat a kiszivárgás ellen. Egy márka reputációját egy adatbotrány pillanatok alatt tönkreteheti, ami a bizalom elvesztéséhez vezet.
Összességében az adatvezérelt, személyre szabott marketing a 2025–2030-as időszakban a leghatékonyabb marketingmegközelítés lesz – gyakorlatilag elengedhetetlen a versenyképességhez. Azok a magyar cégvezetők, akik eddig inkább megérzéseikre hagyatkoztak, érdemes, hogy nyissanak a data-driven gondolkodás felé: vezessenek be rendszeres riportolást a fontos mutatókról, kísérletezzenek A/B tesztekkel és építsenek ki adatplatformokat.
A megtérülés kézzelfogható: a személyre szabást kiválóan végrehajtó vállalatok nemzetközi statisztikák szerint jóval túlteljesítik bevételi céljaikat, hiszen ügyfeleik többet és gyakrabban vásárolnak, valamint hűségesebbek maradnak. A marketing jövője tehát az adatok okos felhasználásában és az ezekre épített, ügyfélre szabott stratégiákban rejlik.
A tartalommarketing jövője (2025–2030)
A tartalommarketing az utóbbi évtizedben a marketingkommunikáció egyik központi elemévé vált, és a következő években is kulcsszereplő marad – igaz, a formája és módszerei jelentős átalakuláson mennek át. A modern tartalommarketing lényege, hogy értékes, releváns tartalmak révén vonzzuk és tartjuk meg a célközönséget, bizalmat és szakértői státuszt építve, ami végső soron üzleti eredményre váltható.
2025 és 2030 között a tartalommarketinget számos trend formálja majd, többek között a mesterséges intelligencia térnyerése, az új tartalomformátumok (pl. rövid videók, VR-élmények), a személyre szabás igénye, valamint az, hogy a fogyasztók még inkább az autentikus és közösségi tartalmakat értékelik. Nézzük meg részletesen, milyen irányok várhatók, külön kitérve a magyar piac sajátosságaira.
Generatív AI és kreativitás a tartalomkészítésben
Az AI már most is újraírja a tartalomkészítés szabályait. 2025-re számos tartalommarketinges eszközt kínál generatív AI támogatást: cikkíró asszisztensek, közösségimédiaposzt-generátorok, videóösszefoglaló-készítők stb. Ez a trend folytatódik, az AI egyre jobban beépül a tartalomgyártási folyamatokba.
Az olyan eszközök, mint a ChatGPT vagy épp a kifejezetten tartalommarketingre fejlesztett AI-platformok (pl. Copy.ai, Jasper) lehetővé teszik, hogy a marketingesek szélsebesen állítsanak elő vázlatokat, ötleteket, sőt akár teljes szövegeket.
Előnyök és hatékonyság
A generatív AI legnagyobb előnye a produktivitás növelése. 2025-ben a marketingesek 5+ órát spórolnak meg hetente az AI által segített tartalomgyártással egy felmérés szerint, ráadásul az AI által támogatott tartalmaknál 25%-kal magasabb sikerrátát is tapasztaltak.7 Ez azt jelenti, hogy a monoton vagy előkészítő feladatokat (kulcsszókutatás, szövegvariációk írása, címötletek generálása) bátran rá lehet bízni a gépre, így a tartalomstratégák az igazán fontos feladatokra koncentrálhatnak: a tartalom koncepciójára, kreatív irányára és finomhangolására.
Megőrizhető-e a minőség? Felmerül a kérdés, hogy a gépi tartalom mellett hogyan marad meg a minőség és az egyediség. Itt jön képbe az emberi szerep fontossága. A generatív AI kiváló szolga, de rossz mester. Szükség van a marketingesekre, hogy megfelelő utasításokkal (promptokkal) lássák el az AI-t, majd az eredményt szerkesszék, lektorálják, és hozzáadják azt a kreatív szikrát, amitől a tartalom igazán ütős lesz.
A szakértők egyetértenek abban, hogy az AI nem váltja ki a tartalommarketingeseket, hanem szuperképességekkel ruházza fel őket. A generatív AI növeli a hatékonyságot, de a sikeres tartalommarketing továbbra is emberközpontú és kreatív marad – az AI csupán egy eszköz, amely felgyorsítja a meglévő erőfeszítéseket.
Tartalomnövekedés és tartalomminőség
Az AI segítségével a tartalom mennyisége exponenciálisan növelhető lesz. Fel kell azonban készülni a „tartalomzaj” fokozódására: ha mindenki könnyebben tud rengeteg tartalmat gyártani, nehezebb lesz kitűnni.
A jövő nyertesei azok a márkák lesznek, akik nem pusztán mennyiségre mennek, hanem stratégiai tartalomtervezéssel biztosítják, hogy a megfelelő időben, a megfelelő formátumban, a megfelelő közönséghez jusson el az üzenet. Az AI ebben is segíthet (pl. tartalomteljesítmény-előrejelzések), de az emberi itélőképesség elengedhetetlen a tartalomnaptár kialakításakor.
Magyar nyelvű tartalmak esetén külön szempont, hogy a generatív modelleket főként angol nyelvre optimalizálták. 2025-re azonban a magyar nyelvű AI-tartalom is sokat javult – a nyelvi modellek tanultak a magyar web anyagaiból is.
Várhatóan lesznek specifikus magyar AI-megoldások (akár hazai fejlesztésű modellek), amelyek még természetesebb szöveget produkálnak.
Mindent összevetve: 2025–2030 között a tartalommarketingesek napi munkájának része lesz az AI, de a legfontosabb érték továbbra is a kreatív emberi ötlet és stratégia marad. Az AI-t érdemes kreatív kollaborátorként használni: ötletelésre, gyors prototípusok gyártására és a tartalom személyre szabására, miközben az ember biztosítja az márkahű hangvételt és az érzelmi intelligenciát a tartalmakban.
Új formátumok és platformok: videó, interaktív és immerszív tartalmak
A tartalom formátuma és hordozó felülete legalább olyan fontos, mint maga az üzenet. A 2020-as évek közepén már világosan látszik, hogy a videó dominanciája megkérdőjelezhetetlen. A következő években a videós tartalommarketing tovább erősödik, méghozzá két látszólag ellentétes irányban: a rövid, snackable videók és a hosszabb, mélyebb videós tartalmak terén is.
- Rövid formátumú videók uralma
Az olyan platformok, mint a TikTok, Instagram Reels, YouTube Shorts egy teljesen új tartalomfogyasztási szokást hoztak – a pörgős, pár másodperces klipek folyamatos görgetését. 2025-ben a fogyasztók jelentős része naponta néz ilyen rövid videókat: a felhasználók 37%-a havonta használ YouTube Shorts-t, 35%-uk Instagram Reelst globális felmérések szerint.8 Magyarországon a TikTok különösen nagy lendülettel növekedett: mára több mint 2 millió magyar felhasználója van, akik naponta átlagosan bő egy órát töltenek a platformon.9
Ez azt jelenti, hogy a fiatalabb generáció (és egyre inkább az idősebbek is) a rövid videókon keresztül találkozik először egy-egy tartalommal vagy márkaüzenettel. A vállalatoknak tehát adaptálniuk kell üzeneteiket ezekre a formátumokra: tömören, figyelemfelkeltően, vizuálisan izgalmasan kell kommunikálniuk. A trendek azt mutatják, hogy még ha bizonyos piacokon (pl. USA) a TikTok szabályozási nehézségekbe ütközne is, a rövid videó formátum megmarad és más platformokon él tovább. 2030-ra feltehetően már természetes lesz, hogy minden cég jelen van valamilyen rövid videós csatornán – akár saját gyártású tartalmakkal, akár influenszerekkel együttműködve. - Hosszabb videók és élő közvetítések
Érdekes módon nem hal ki a hosszú tartalom sem. Bár sokat hallani arról, hogy az „emberek figyelemküszöbe csökken”, a valóság ennél árnyaltabb. A Gen Z (Z generáció) például 17%-kal nagyobb valószínűséggel néz hosszú, 10 percnél is hosszabb online videókat, mint az átlag internetező. Sőt a fiatalok bizonyos esetekben jobban kedvelik a tartalmas, részletes videókat – gondoljunk a YouTube vlogokra, tutorialokra, vagy egy-egy márka „making of” videóira.
A kulcs itt is a minőség: a profi gyártási érték párosuljon autentikus hangvétellel, hogy a néző kapcsolódni tudjon. Az élő videók (livestream) szintén népszerűek maradnak, mert valós idejű interakciót tesznek lehetővé. Egy márka élő Q&A (kérdezz-felelek) adása vagy egy termékbemutató livestream formájában remek mód a közönség bevonására, közösség építésére. A hosszabb formátumú tartalmakat persze nehezebb fogyasztani, így ezek mellett tömör összefoglalók vagy highlight-ok is készülnek majd, hogy akiknek kevesebb ideje van, azok is kapjanak valamit (pl. egy webinar után rövid videó összegzés). - Interaktív és immerszív tartalom
A technológia fejlődése új kapukat nyit a tartalommarketingben. Az interaktív tartalmak – például szavazások, kvízek, kalkulátorok, infografikák – sokkal jobban bevonják a közönséget, mint a statikus cikkek. 2025-re a felhasználók kezdenek hozzászokni ahhoz, hogy aktívan formálhatják a tartalomélményt.
Például egy cikkbe ágyazott rövid kvíz növeli az elköteleződést, vagy egy interaktív videó, ahol a néző választásai alakítják a történet menetét, emlékezetesebb élményt nyújt. A kiterjesztett valóság (AR) és a virtuális valóság (VR) pedig az immerszív (magával ragadó) tartalmakat hozzák el. Egy kutatás szerint az emberek 78%-a számít arra, hogy a következő években használni fog AR/VR alkalmazásokat pl. vásárlás előtt a termékek kipróbálására.
A tartalommarketing terén ez úgy jelenhet meg, hogy a cégek AR filtereket készítenek (pl. „próbáld fel” egy bútor virtuális modelljét a saját nappalidban) vagy VR élményeket kínálnak (virtuális márkabemutatók, túrák). Magyarországon ezek a technológiák még gyerekcipőben járnak a tömeges használat terén, de néhány úttörő példa már volt – pl. ingatlanfejlesztők VR-szemüveges lakásbemutatói vagy múzeumok AR-applikációi.
2030-ig várhatóan ezek is elterjedtebbé válnak, ahogy a szükséges eszközök (okostelefonok, AR-szemüvegek, VR headsetek) elérhetőbbek lesznek. Az immerszív tartalom abban erős, hogy érzelmi kapcsolatot teremt: az élmény, amit nyújt, mélyebb bevonódást eredményez, így a márka emlékezetesebbé válik. - Hangalapú tartalmak
Nem szabad elfelejtkezni a podcastok és egyéb audiotartalmak térnyeréséről sem. A „podcastforradalom” az elmúlt években Magyarországot is elérte – számos magyar nyelvű podcast indult üzleti, tech, lifestyle témákban, és a hallgatók szívesen fogyasztják ezeket utazás vagy munka közben.
A 2025 utáni időszakban a céges tartalommarketing része lehet egy márkázott podcast indítása vagy vendégszereplés releváns műsorokban. Az okoshangszórók (pl. Alexa, Google Home) elterjedése is új terep: a hangalapú keresés optimalizálása (voice SEO) szükségessé teszi, hogy a tartalmakat úgy is megfogalmazzuk, ahogyan az emberek kérdeznek (beszélt nyelvi formában). Lehetséges, hogy 2030-ra a webes tartalmaink jelentős részét audioformában is optimalizáljuk, hiszen sokan inkább hallgatják a tartalmat, mint olvassák.
Összességében a tartalomformátum diverzifikációja a jellemző trend: nem elég csak blogcikkekben gondolkodni vagy csak a Facebook-posztokra fókuszálni. A sikeres marketingesek több formátumú tartalomstratégiát építenek, ahol a különböző platformok egymást erősítik.
Egy témából készülhet mély cikk, annak videós összefoglalója, infografika, podcastepizód, rövid TikTok-klip – így minden közönség a saját preferált módján találkozhat az üzenettel. Persze mindezt erőforrással bírni kell, ezért a tartalom-újrahasznosítás (repurposing) képessége felértékelődik: hogyan lehet egy jó alapötletből több csatornára adaptálni a tartalmat hatékonyan.
Személyre szabott és adatvezérelt tartalmak
Korábban már tárgyaltuk az adatvezérelt megközelítés fontosságát: ez a tartalommarketingre is közvetlen hatással van. A jövő tartalommarketingje nem egyformán szól mindenkinek, hanem személyre szabott élményt nyújt. Ezt egyrészt a tartalomajánló algoritmusok, másrészt a szegmentált tartalomstratégiák teszik lehetővé.
Tartalomajánló rendszerek
A nagy online platformok (pl. YouTube, Netflix, Spotify) sikere megmutatta, hogy a jó ajánlói algoritmus mennyire megtartja a közönséget. Ugyanez a logika alkalmazható a márkák saját csatornáin is.
Például egy vállalati blogon a látogató érdeklődését felmérve (milyen cikkeket olvas, milyen kategóriákban) a rendszer testre szabott következő olvasnivalót ajánl. Egy webáruház tartalommarketinges felülete (pl. vásárlási tanácsok, termék-összehasonlítók) szintén adaptálhatja a megjelenő tartalmakat a user viselkedése alapján. Az AI ebben nagy szerepet kap: valós idejű elemzéssel „olvas a felhasználó gondolataiban” és olyan tartalmat kínál, amit az nagy eséllyel hasznosnak talál. Ennek hatása, hogy a felhasználó több időt tölt az oldalon, mélyebben bevonódik a márka világába, és végül nagyobb eséllyel konvertál (vásárol, ajánlatot kér, stb.).
Szegmentált tartalom és perszónák
A stratégiai tervezésnél a tartalommarketingesek perszónákat (archetípusos ügyfélszegmenseket) határoznak meg. 2025–2030 között ez még hangsúlyosabb lesz: minden fontos perszónához külön tartalomfunnel készül.
Például egy B2B cég máshogyan kommunikál egy marketingigazgatónak (stratégiai insightok, esettanulmányok) és máshogy egy IT-vezetőnek (technikai whitepaperek, termékspecifikációk).
A tartalomnaptárban előre megtervezik, hogy az adott célcsoportot milyen üzenetekkel, milyen csatornákon, milyen sorrendben közelítik meg – ez gyakorlatilag a személyre szabás manuális formája. Ehhez természetesen adat kell: a perszónák kialakítása kutatásokon, ügyfélinterjúkon és analitikán alapul. A marketingautomatizáció lehetővé teszi, hogy a tartalomfogyasztási viselkedés alapján automatikusan besoroljuk az illetőt egy perszóna csoportba, és onnantól a megfelelő tartalmakat kapja.
Generatív tartalom testreszabás
Egy érdekes jövőkép, hogy a generatív AI révén akár egyén szintű tartalomelőállítás is megvalósulhat tömegesen. Például egy AI olyan hírlevelet állít össze minden címzettnek, ami pontosan az ő korábbi viselkedése alapján válogat cikkeket vagy ajánlatokat – tehát nem előre meghatározott szegmensnek szól, hanem konkrétan neki.
Ilyen technológiai kísérletek már léteznek (pl. dinamikus tartalomblokkok) és várhatóan tovább finomodnak. 2030-ra nem sci-fi, hogy mondjuk egy e-kereskedő weboldalán minden látogató teljesen egyedi „főoldalt” lát, amit az AI rak össze valós időben az ő preferenciái szerint (természetesen a márkaüzenet és keretrendszer megtartásával).
Ez a fajta hiper személyre szabás még növeli a relevanciát – ugyanakkor vigyázni kell, hogy a márkakommunikáció kohéziója megmaradjon, azaz mindenki ugyanazt az alapígéretet kapja, csak épp számára lefordítva.
Adatvezérelt tartalmi témaválasztás:
Az adatvezéreltség a tartalom témáinak megválasztására is hat. Már most is bevett gyakorlat a keresőoptimalizálás (SEO) adataira támaszkodni: kulcsszókutatással felmérjük, mire keresnek sokan, és arra a témára készítünk tartalmat. 2025 után a SEO továbbra is fontos marad – a GWI egyik jelentése szerint a fogyasztók 52%-a továbbra is keresőmotorokban kutat márkák után, tehát a Google (és Bing) pozíciók kulcsfontosságúak.
Ugyanakkor a SEO természete változhat az AI keresés térnyerésével. Már jelennek meg olyan AI-chat alapú keresőfunkciók (pl. Bing Chat, vagy a nyelvi modellek, mint a ChatGPT, amik választ adnak egy cég termékére vonatkozóan). Felmerült a GEO (Generative Engine Optimization) fogalma is, ami azt jelenti, hogy a cégek igyekeznek olyan tartalmakat létrehozni, amelyek bekerülnek az AI rendszerek válaszaiba. (Néhányan az AEO betűszót használják ugyanerre.)
Például ha valaki megkérdezi egy chatbottól: „melyik okosórát ajánlanád futáshoz?”, akkor egy adott márka által készített alapos összehasonlító cikkből származó információ is felbukkanjon a válaszban. Ennek módja lehet pl. szakértői listákba, cikkekbe bekerülni, sok strukturált adatot biztosítani a weben stb. A tartalommarketing tehát az új keresési szokásokhoz is alkalmazkodik: a jövőben nem csak az számít, hogy a Google találati listáján legyünk az elsők között, hanem hogy az AI-asszisztensek „ajánlásaiban” is jelen legyünk. Ehhez minőségi, hiteles és jól hivatkozott tartalmak kellenek, mert az AI-modellek az ilyeneket veszik alapul.
Hitelesség, etika és fenntarthatóság a tartalomban
A jövő tartalommarketingjében a technológia mellett az értékek és elvek is központi szerepet kapnak. A fogyasztók egyre tudatosabbak és elvárják a márkáktól az átláthatóságot, etikus magatartást és társadalmi felelősségvállalást.
Ez több szempontból is megnyilvánul a tartalomkommunikációban:
- Hitelesség és átláthatóság
A közönség kiszúrja a mellébeszélést. Az autentikus, őszinte hangnem sokkal hatásosabb, mint a túlzottan csiszolt, korporét kommunikáció. Ezért a tartalommarketingben trend, hogy a márkák emberi arcukat mutatják: valódi sztorikat mesélnek (akár sikerekről, akár kudarcokról), alkalmazottaikat, ügyfeleiket szólaltatják meg, és kerülik a „bullshit” frázisokat.
A vezetői kommunikáció is felértékelődik (ld. pl. LinkedInen a cégvezetők személyes posztjai messze több interakciót kapnak, mint a céges profiloké). A hitelesség azt is jelenti, hogy nem titkoljuk, ha egy tartalom reklám jellegű – pl. feltüntetjük az együttműködéseket, szponzorált tartalmaknál jelezzük, hogy azok. Az átláthatóság növeli a bizalmat, ami hosszú távon lojális ügyfeleket jelent. - Etikus tartalom és befogadás
A marketingtartalmaknál figyelnünk kell arra, hogy ne sértsünk meg csoportokat és lehetőség szerint inkluzívak legyenek. 2025 után a vállalatok jobban ügyelnek arra, hogy reklámjaikban és tartalmaikban különböző demográfiájú emberek szerepeljenek, hogy a nyelvhasználat ne legyen kirekesztő, és hogy pl. akadálymentes (accessibility) szempontból is megfeleljenek (feliratok a videókon, leírás a képekhez a vakok kedvéért stb.).
Ez nem csupán megfelelési kérdés, hanem a közönség is értékeli. Az etikus tartalom része az is, hogy nem éljünk vissza az adatokkal – pl. egy AI által generált cikkhez is illik feltüntetni, ha nem ember írta vagy legalábbis nem szabad plagizálni mások munkáját. A dezinformáció elleni harc is ide tartozik: a felelős márkák ügyelnek arra, hogy amit kommunikálnak, az tényszerűen is helytálló legyen, ezzel is építve az iparági hitelességüket. - Fenntartható tartalommarketing
Érdekes új irány, hogy a fenntarthatósági szempontok a marketingben is megjelennek. Nemcsak arról van szó, hogy a tartalmak témája lehet a környezeti vagy társadalmi fenntarthatóság (bár ez is fontos, hiszen a cégek előszeretettel kommunikálják zöld kezdeményezéseiket), hanem arról is, hogy a tartalomgyártás módja, mennyisége váljon fenntarthatóvá.
Az elmúlt években sok márka beleesett a content overproduction hibájába: ontották a középszerű tartalmat, mert azt hitték, a mennyiség a lényeg.
2025–2030 között ezzel szemben a fókusz a minőségi vs. mennyiségi megközelítésre tolódik. „Kevesebb, de jobb” – tartalmak, amelyek hosszú távon is értéket adnak (evergreen content), így nem kell hetente mindent újra legyártani.
A fenntartható tartalom azt is jelenti, hogy optimalizáljuk a gyártási folyamatot: újrafelhasználjuk, újrakombináljuk az egyszer elkészített anyagokat több platformon (ahogy korábban említettük). Emellett a digitális tartalmaknak is van ökológiai lábnyoma (szerverhasználat, adatforgalom).
Lehetséges, hogy 2030-ra már az is szempont lesz, hogy a marketinginfrastruktúra (pl. weboldal) energiahatékony, karbonsemleges módon működjön – ezt a digital sustainability keretében egyes cégek már most is figyelik. A fenntarthatósági üzenetek kommunikálásában is őszinteség kell: a „greenwashing” hamar visszaüthet, a fogyasztók utánajárnak, mi valós és mi csak marketingfogás a környezetvédelem terén. A legjobb stratégia, ha a cég valódi zöld eredményeit, törekvéseit osztja meg rendszeresen és bevonja a közösséget (pl. faültetési akcióban való részvételre buzdítva). - Márkaértékek és társadalmi ügyek
A tartalommarketing egyik újabb dimenziója, hogy a márkák kiállnak bizonyos ügyek mellett és erről tartalmakat is készítenek. Legyen szó diversitásról, oktatásról, egészségügyről vagy más társadalmi témáról, a fiatalabb generációk elvárják, hogy a kedvelt márkáiknak legyen véleménye és értékrendje.
Persze ez kényes terep, hiszen egy rosszul megválasztott állásfoglalás polarizálhatja a közönséget. De ha hitelesen illeszkedik a márka identitásához (pl. egy sportszergyártó a befogadó sportolásért kampányol), akkor erősítheti a közösségi kötődést. Magyarországon talán kevésbé gyakori, hogy a cégek nyíltan társadalmi ügyek mellé állnak, de a nemzetközi trendek hatására ez is változhat a következő években – főleg globális márkák hazai kommunikációjában már láttunk ilyet.
Közösségi tartalom és a felhasználók bevonása (UGC)
A tartalommarketing jövőjét nem csak a vállalat által létrehozott anyagok jelentik, hanem egyre inkább a felhasználók által generált tartalom (UGC) is. Az UGC ereje abban rejlik, hogy hiteles és közvetlen bizonyítéka egy márka értékének – hiszen nem maga a cég állítja, hogy jó, hanem a fogyasztók mutatják meg. 2025-ben és azután a felhasználói tartalom aranykora köszönthet be a marketingben.
Miért uralkodik az UGC? A közösségi médiában az emberek szeretnek megosztani élményeket, véleményeket termékekről, szolgáltatásokról. Egy elégedett vásárló videós értékelése a TikTokon vagy egy Instagram poszt egy csodás ruháról többet érhet ezer reklámnál. A márkák felismerték ezt: igyekeznek ösztönözni az UGC-t, mert az olcsó (sokszor ingyen van) és hitelességfaktora magas. A közeljövőben a felhasználók által készített tartalmak a brandek tartalomstratégiájának egyik legfontosabb elemévé válnak. A közönség is jobban bízik a peer-ajánlásokban: egy felmérés kimutatta, hogy az emberek jelentős része a vásárlás előtt más fogyasztók véleményét nézi meg (pl. termékértékelések, YouTube review-k).
Hogyan lehet ösztönözni az UGC-t? A cégek különböző kreatív kampányokkal bátorítják a közönséget tartalomkészítésre. Néhány bevált módszer a következő:
- Pályázatok, kihívások
Kitalálhatunk egy hashtag-kihívást vagy versenyt, ahol a felhasználók a termékünkhöz kapcsolódó tartalmat töltenek fel. Például egy üdítőmárka nyári fotópályázatot hirdet a #üdítőpillanat hashtaggel – a legjobb képeket díjazzák. Ezek láncreakciót indíthatnak be a közösségi médiában és rengeteg organikus tartalmat termelnek. - Megosztások és újraposztolások
Érdemes figyelni, ki posztol a cég termékéről, és ha beleegyeznek, azt a márka saját felületén is megosztani (repost). Ez egyrészt megtiszteltetés a felhasználónak (szívesen látja viszont magát a márka oldalán), másrészt tartalom a cégnek. Gyakori pl. hogy ruhamárkák az ügyfeleik outfitfotóit posztolják újra a saját Insta-sztorijukban – ezzel közösséget építenek. - Vélemények, értékelések bevonása
A tartalommarketingbe integrálhatóak a valódi vásárlói vélemények. Egy esettanulmány vagy sikersztori cikkben pl. idézhetünk ügyfél véleményeket (akár videóinterjú formájában). A termékoldalakon a review-k kiemelése is fontos. Sőt e-mailekben vagy social postokban is be lehet mutatni havonta „ügyfelünk mondta” rovatban a pozitív visszajelzéseket. Ez mind UGC, csak szerkesztett formában. - Közösségimédia-közösségek
A márkák létrehozhatnak saját csoportokat (pl. Facebook-csoport, Reddit-fórum) ahol a felhasználók beszélgethetnek, tippeket osztanak meg egymással. Itt is keletkezik tartalom – bár nem mindig látványos marketinganyag, de a közösség lojalitását növeli. Például egy babatermékeket forgalmazó cég üzemeltethet kismama-tanácsadó Facebook-csoportot, ahol a tagok segítik egymást és a cég szakértői is jelen vannak.
Az UGC ugyanakkor kontrollálhatatlanabb, mint a saját tartalom. Előfordul negatív vagy nem a kívánt üzenetet hordozó felhasználói tartalom is. A cégek feladata okosan moderálni és terelni a közösséget anélkül, hogy cenzúrának tűnjön. A transzparencia elve itt is fontos: a kritikákra való nyitott reagálás (és nem letörlésük) a hitelességet erősíti.
A közösség ereje Magyarországon
A magyar piacon talán nem olyan mértékű még az UGC-bevonás, mint globálisan, de számos jó példa van. A hazai vásárlók is szeretnek „szerepelni” – pl. ha egy étterem megosztja a vendég által készített ételfotót, az nagy öröm a vendégnek és a vendég ismerőseinek is feltűnik. A következő években a cégek marketing költéseinek egy része inkább abba mehet, hogy ösztönzőket adjanak az UGC-re (pl. nyeremények, figyelem, státusz a közösségben), ahelyett hogy ugyanezt a tartalmat drága reklámügynökségekkel csináltatnák meg. Ezzel persze nem válnak feleslegessé a profi tartalmak – de a mix átalakul.
Közösségépítés
Az UGC-n túlmutat a gondolat, hogy a tartalommarketing közösségépítéssé alakul. A márkák igyekeznek platformmá válni, ahol a hasonló érdeklődésű emberek összegyűlhetnek. Ha ez sikerül, az óriási érték: gyakorlatilag a marketing egy része önjáróvá válik, mert a közösség tartja fenn a lendületet.
Erre példa lehet egy márka, akinek a neve köré fanklubok, rendszeres találkozók, online fórumok szerveződnek (ilyen pl. tech-szektorban az Apple hivatalos és nem hivatalos közösségei vagy autómárkáknál a márkaklubok).
A digitális térben ez a közösségépítés finomabban jelenik meg, de a lényege, hogy párbeszéd alakuljon ki a cég és közönsége között, sőt a közönség tagjai egymással is aktívan kommunikáljanak. A tartalommarketing ennek üzemanyaga: témákat dob fel, amiről beszélni lehet, érzelmeket kelt, amelyeket meg lehet osztani.
A tartalommarketing 2025–2030-as jövőképe tehát sokrétű: technológia és kreativitás, adatok és emberi kapcsolódás, globalizációs trendek és lokális (magyar) sajátosságok egyaránt formálják. A siker kulcsa az egyensúly megtalálása: használjuk az új eszközöket (AI, AR, automatizáció) a hatékonyságért, de közben őrizzük meg az emberi tényezőt; hozzunk létre változatos és izgalmas tartalmakat, de tartsuk szem előtt a márka konzisztens értékeit; szólítsuk meg a tömegeket, de személyre szabottan; növeljük a tartalmaink mennyiségét, de ne a minőség rovására. A magyar piacon mindezt a helyi nyelvi és kulturális sajátosságokra is adaptálni kell – de a globális trendek iránymutatást adnak.
Összegzés és stratégiai ajánlások
A 2025–2030-as időszakra előretekintve a digitális marketing és marketingkommunikáció olyan transzformáción megy keresztül, amelyben a technológia és az emberi kreativitás karöltve alakítják a jövőt. Összefoglalva az elemzett trendeket:
- Mesterséges intelligencia és automatizáció
Az AI mindenütt jelen lesz a marketingben, felgyorsítva és észszerűsítve a folyamatokat – de nem helyettesíti, hanem támogatja a marketinges szakembereket.
A rutinfeladatok automatizálása felszabadítja az időt a stratégiai és kreatív munkára. Fontos ugyanakkor a humán faktor megtartása: az empatikus, emberközpontú márkakommunikáció olyan érték, amit gépek nem tudnak reprodukálni. A magyar cégeknek érdemes mihamarabb kísérletezniük AI-eszközökkel és marketingautomatizációs szoftverekkel, hogy tanuljanak és beépítsék a bevált gyakorlatokat a napi működésbe. - Adatvezérelt, személyre szabott megközelítés
A rendelkezésre álló adatok okos felhasználása dönti el, ki tud lépést tartani a piaccal. A marketingdöntéseket adatalapon kell meghozni, és a kampányokat valós idejű insightokkal finomhangolni.
A fogyasztók elvárják, hogy a márkák megértsék őket és személyre szabott élményt nyújtsanak – aki ebben jeleskedik, az lojális ügyfélkört építhet. Ehhez elsődleges a saját adatok gyűjtése és védelme, illetve a GDPR és etikai normák betartása. A magyar piacon különösen igaz, hogy a bizalomra kell építeni: a cégek nyílt kommunikációval magyarázzák el, mire használják az ügyfél adatait és milyen előnyt kap cserébe az ügyfél (pl. releváns ajánlatokat). - Tartalommarketing-evolúció
A tartalom továbbra is király – de a koronát meg kell osztania az új trónkövetelőkkel: formátumokkal és közönséggel. A videó, az interaktivitás, az immerszív élmények, a hangalapú tartalmak mind teret nyernek, és a marketingkommunikációnak multimediálissá kell válnia.
A generatív AI lehetővé teszi rengeteg tartalom előállítását, de a tartalom cunamiban a minőség és eredetiség lesz a differenciáló tényező. Az autentikus történetek, emberi arcok és közösségi bizonyítékok (UGC) adják majd a tartalommarketing lelkét. A márkáknak a tartalomkészítőtől egyre inkább kurátorrá és közösségvezetővé kell válniuk, teret adva a felhasználóknak is.
A hazai tartalomstratégiákban figyelembe kell venni a magyar közönség preferenciáit: pl. mely platformokon aktívak (Facebook még mindig erős az idősebbeknél, TikTok a fiataloknál, YouTube minden korosztálynál), milyen nyelvezet és stílus rezonál (közvetlenebb, tegeződő stílus sok esetben hatásos) és mely lokális témák fontosak számukra. - Folyamatos tanulás és alkalmazkodás
A marketing világa továbbra is folyamatosan változik majd. Új technológiák, új közösségi platformok bukkanhatnak fel (gondoljunk csak arra, 5 éve a TikTok alig létezett, ma meg megkerülhetetlen). Ezért a marketingeseknek és cégvezetőknek nyitott szemléletre van szükségük.
Érdemes követni a nemzetközi trendjelentéseket, részt venni szakmai konferenciákon és kis kísérleti projektekkel tesztelni az újdonságokat, mielőtt nagyban bevezetnék. A csapat fejlesztése is kulcsfontosságú: invesztáljunk a marketingesek új készségeibe (adatanalitika, AI-használat, videókészítés stb.), hogy future-proof, azaz jövőbiztos legyen a marketing szervezetünk. - Stratégiai szintű marketing
Végül, de nem utolsó sorban, a marketing szerepe a cégstratégián belül tovább növekszik. Az adatalapú és személyre szabott megközelítés révén a marketing közvetlen hatást gyakorol az üzleti eredményekre, amit a felsővezetés is elismer. A marketingnek helye van a cégvezetés stratégiai döntéshozói asztalánál, hiszen nemcsak kommunikálja a cég értékeit, hanem alakítja is a termékfejlesztéstől az ügyfélélményig számos területen. A jövő marketingvezetője afféle orchestrator lesz, aki összehangolja a különböző részlegeket (értékesítés, ügyfélszolgálat, IT, HR) az egységes ügyfélélmény érdekében. A magyar vállalatoknak is fel kell ismerniük, hogy a marketing nem pusztán reklámköltség, hanem befektetés a növekedésbe, és ennek megfelelően kezelni a marketingbüdzsét és -szervezetet.
A következő öt év marketingje egyszerre izgalmas és kihívásokkal teli. Azok a cégvezetők, akik proaktívan alakítják át marketingtevékenységüket a fent vázolt trendek mentén, komoly versenyelőnyre tehetnek szert. Fontos azonban emlékezni rá, hogy bármennyire is digitalizált és automatizált lesz a világ, a marketing lényege változatlan: megérteni és szolgálni a vásárlót, értéket nyújtani számára, és hiteles kapcsolatot építeni vele. A technológia csupán eszköz ehhez – erőteljes eszköz, melyet okosan használva a marketingkommunikáció 2030-ra minden eddiginél személyesebb, hatékonyabb és stratégiailag jelentősebb terület lesz a magyar piacon is.
- Statista: Internet penetration rate in Hungary from 2010 to 2024
Srideepsen Digital Marketing: 8 AI Marketing Insights That Will Transform Strategies in 2025
CoSchedule: AI Content Creation: What It Is, Use Cases & Limitations
MarketingProfs: Marketing 2030: Five Ways to Survive and Thrive Over the Next 10 Years
Kentico: 10 content marketing trends to look out for in 2025
Drive online marketing: Közösségi média trendek 2024-ben: a magyarok kedvenc platformjai
A cikk szerzője
Sipos Zoltán
Marketingstratéga és tartalommarketing-szakértő, stratégiai tanácsadó, a Kreatív Kontroll marketingügynökség vezetője és a futureBIZ üzleti jövőkutató konferencia alapítója.
