A digitális technológiák és a gyorsan változó környezet a pedagógusokat és a diákokat is új kihívások elé állítja. Mérő László előadásában a tanítás és a tudás fejlesztésének jövőjét vizsgálja, hangsúlyozva, hogy a tudás átadása nem csupán tényekre épül: a diákok felkészítése a változó világ problémáira szintén kulcsfontosságú.
Manapság, amikor egyre inkább a digitális eszközök és technológiák irányítják életünket, a tanítás is új kihívásokkal néz szembe. A diákok már a digitális korszak gyermekei, akik születésüktől kezdve a technológia és az internet világában nőttek fel.
Éppen ezért a mai kor más hozzáállást vár el a tanároktól, mint néhány évtizeddel vagy akár pár évvel ezelőtt. De hogyan érhetjük el azt, hogy odafigyeljenek ránk? Milyen metodológia szerint érdemes oktatni a jövő reménységeit?
A jövő kiszámíthatatlansága
A jövő előrejelzése mindig is foglalkoztatta az embereket. Az 1960-as években a Római Klub jelentése megpróbálta felvázolni, hogy milyen lesz a világ ötven év múlva. Sok mindenben pontosan jósoltak: például azt, hogy mennyi idő alatt lehet Londonból New Yorkba eljutni repülővel, vagy hogy milyen lesz a tenger alatti kábelek átviteli sebessége. Ugyanakkor az internet vagy a mobiltelefon egyáltalán nem szerepelt a dokumentumban – pedig ma ezek határozzák meg a mindennapjainkat.
Ez is azt mutatja, hogy a jövő bizonyos aspektusai kiszámíthatatlanok. A XX. században az volt az okos ember ismérve, hogy jól tudott bonyolult dolgokat kiszámítani, bizonyos dolgokat előre jelezni és előre gondolkodni. Ma azonban egyre inkább az a tudás válik értékessé, amely rugalmas: amit bármikor lehet alkalmazni és új helyzetekhez igazítani. Nassim Nicholas Taleb, a „Fekete hattyú” című könyv szerzője is azt állítja, hogy a jövő annyira kiszámíthatatlan, hogy az igazán okos emberek nem megjósolni akarják azt, hanem alkalmazkodni hozzá.
Modell vagy makett? – a tudás két formája
A modern oktatásban nem tényeket, módszereket vagy konkrét megoldásokat tanítunk, hanem modelleket. De mit is jelent pontosan az, hogy modell? A különbség könnyebben érthetővé válik, ha megvizsgáljuk a modell és a makett fogalmát. Egy modell nem feltétlenül néz ki úgy, mint az a dolog, amit reprezentál, azonban képes gyakorlatban bemutatni annak működését. Egy makett ezzel szemben pontosan úgy néz ki, mint az eredeti tárgy, de nem feltétlenül működőképes.
Vegyünk példaként a DNS szerkezetét: a kettős spirálmodell tökéletesen mutatja a DNS felépítését, mégsem működik úgy, mint egy valódi DNS-lánc. Vagy nézzük a Maxwell-egyenleteket: senki nem látta még az elektromágneses teret, ezek az egyenletek azonban pontosan leírják annak működését. Ez tehát egy modell, amely segít a világ megértésében.
A jövő oktatásában is ezt a szemléletet kell követnünk: nem pusztán tényeket kell megtanítani a diákoknak, hanem olyan rendszereket és gondolkodásmódokat, amelyek segítségével bármilyen helyzethez képesek lesznek alkalmazkodni.
Miért fontosak a modellek a digitális korban?
A mai világban az információ mindenhol ott van. Egy üzletvezető ma már az interneten néz utána egy problémának, mielőtt döntést hozna. Azonban az internet tele van téves vagy félrevezető információkkal. Az igazi kihívás tehát nem az információ megszerzése, hanem az, hogy a diákok képesek legyünk megkülönböztetni a hiteles tudást a hamistól. Régen egy jogász azért tanulta meg a római jogot, hogy legyen egy modellje arról, hogyan épül fel egy jogrendszer. Egy bölcsész azért tanulta az ószláv grammatikát, hogy megértse a szláv nyelvek szerkezetét. Ma ugyanez a helyzet: nem konkrét válaszokat kell megtanítanunk, hanem azt, hogy hogyan lehet felismerni a hatalmas információs zajban azokat.
A digitális kor lehetőségei hatalmasak, de egyben komoly kihívásokat is hoznak. Az oktatás célja az kell legyen, hogy felkészítsük a diákokat arra, hogy önállóan gondolkodjanak, és bármilyen jövőbeni változáshoz alkalmazkodni tudjanak. Ehhez pedig nem csupán ismeretekre, hanem a világ működését leíró modellekre van szükségük, amelyeket különböző helyzetekben tudnak alkalmazni. Az igazán okos ember ugyanis ma már nem az, aki mindent tud, hanem az, aki tudja, hogy hogyan szerezzen új tudást és hogyan értékelje annak hitelességét.
A genetikai és gazdasági kódok összefonódása: Az emberi evolúció és a jövő kihívásai
A darwini evolúció elve – miszerint a legalkalmasabb egyedek képesek a fennmaradásra – a biológiai rendszerekben már régóta érvényesül. Az evolúció folyamatának magja a túlélésre való törekvés, amely az emberek esetében is alapvető. Yuval Noah Harari, izraeli történész a Homo Deus című művében azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy az ember mára nem csupán passzív résztvevője, hanem aktív irányítója lett az evolúciónak, hiszen képes új életformák létrehozására, sőt a betegségek gyógyítására is. A „teremtés” ebben az értelemben már nem csupán a természet csodájára, hanem az emberi technológiai fejlődés hatására is vonatkozik.
A kérdés, hogy miként alakítja ez az új „teremtés” a társadalmi és gazdasági rendszereket? A válasz az, hogy nemcsak az evolúció, hanem a gazdaság működése is ezen alapelvek mentén fejlődik: a legalkalmasabbak nemcsak biológiailag, hanem gazdaságilag is sikeresebbek lesznek. Azok a cégek fognak igazán virágozni, amelyek alkalmazkodnak a változó környezethez, és képesek gyorsan reagálni a gazdasági kihívásokra.
A természetben és a gazdaságban is a versenytársak közötti küzdelem a legfontosabb tényező a fennmaradásban. Ahogyan a legalkalmasabb élőlények örökítik tovább génjeiket, úgy a gazdaságban a legjobb termékek, a leginnovatívabb ötletek, és a leghatékonyabb működési modellek érik el a legnagyobb sikereket. A „genetikai kód” helyett itt a „monetikai kód” válik meghatározóvá – azok a vállalkozások és technológiák élik túl, amelyek képesek a legnagyobb profitot termelni.
A gazdaság tehát egy olyan „élő rendszer”, amely folyamatosan alkalmazkodik és fejlődik a környezet változásaihoz. A legjobb genetikai kódok – azok a vállalatok, amelyek a legjobban reagálnak a fogyasztói igényekre és a gazdasági környezet változásaira – nyernek.
A biológiai darwinizmus és az evolúciós pszichológia
A darwini evolúció kérdése sem csupán a biológia szintjén, hanem a társadalom és gazdaság szempontjából is központi szerepet játszik. A biológiai darwinizmus elmélete azt sugallja, hogy az emberi viselkedés szükségszerűen a gének túlélését kell, hogy szolgálja. Az evolúciós pszichológia ezt a nézetet tovább fejleszti, hangsúlyozva, hogy minden emberi döntés végső soron a genetikai örökség fennmaradását célozza.
De létezik egy másik elmélet, az úgynevezett egyetemes darwinizmus, amely azt mondja, hogy nem csak a biológiai evolúcióról van szó. Sokféle evolúció működik párhuzamosan, és ezek egymásra hatnak. Az evolúciók közötti kapcsolatot úgy is felfoghatjuk, mint egy kölcsönhatásban lévő rendszert, amelyben a biológiai, gazdasági és szellemi evolúciók együttesen alakítják a világot.
Az emberi agy mint a gazdasági és biológiai fejlődés központja
Az emberi agy, bár biológiai értelemben több tízezer éve nem változott, mégis rendkívüli alkalmazkodóképességgel bír. Lehetővé teszi számunkra, hogy alkalmazkodjunk a környezetünk gyorsan változó kihívásaihoz, beleértve a gazdasági rendszerek dinamikáját is. Kognitív képességei közvetlenül befolyásolják, hogyan kezeljük a gazdasági helyzeteket, hogyan reagálunk az új technológiákra, és hogyan alkalmazkodunk a globális változásokhoz.
Nem csupán az élet alapvető irányítórendszere tehát, hanem a gazdasági döntéshozatal központja is. És bár a kőkorszakból származik, képes arra, hogy alkalmazkodjon az új technológiai vívmányokhoz, miközben a gazdasági és társadalmi rendszerek folyamatosan változnak. Képes volt reagálni az ipari forradalom, az információs társadalom, majd az internet és a mesterséges intelligencia megjelenésére is.
Ennek tükrében nem meglepő, hogy a biológiai és a monetikai kód egyre inkább összefonódik, az emberi fejlődés jövője pedig már nemcsak a túlélésre, hanem a gazdasági sikerre is épít. Ez egy olyan új korszakot nyit meg előttünk, ahol az ember nemcsak saját biológiai evolúcióját, hanem gazdasági jövőjét is saját kezébe veheti. Azok a társadalmak pedig, amelyek képesek alkalmazkodni az új gazdasági és biológiai kihívásokhoz, képesek lesznek túlélni és sikeresek maradni a jövőben.
Az evolúció és a gazdaság között tehát szoros, szimbiotikus kapcsolat van, amely a jövőben még inkább felerősödhet, mivel az ember nemcsak a biológiai evolúció, hanem a gazdasági fejlődés irányításában is egyre aktívabb szerepet vállal.
A jövő oktatása: mit tanít számunkra a digitális kor?
A fiatalabb generációk gyorsabb információfeldolgozása, a digitális világban való magabiztos navigálása és az életstílusuk változása is azt mutatja, hogy az emberi evolúció nem csupán biológiai, hanem technológiai és kulturális irányban is formálódik. Folytatódik tehát, és a jövő emberének valószínűleg nemcsak a biológiai, hanem a technológiai alkalmazkodás is központi szerepet fog játszani.
A digitális korban a tanároknak és oktatóknak éppen ezért új kihívással kell szembenézniük. A jövőben a legfontosabb készség a tanulók számára az lesz, hogy képesek legyenek rugalmasan alkalmazkodni a gyorsan változó helyzetekhez, hatékonyan megoldani a váratlanul felmerülő problémákat, és új, működő modelleket építeni. Ahhoz, hogy ezt elérhessük, olyan oktatási módszerekre van szükség, amelyek nemcsak a tényekre koncentrálnak, hanem arra is, hogy miként tudják a diákok a tudást a folyamatosan változó világban alkalmazni.
A digitális korszak tehát nemcsak új technológiai lehetőségeket hozott magával, de teljesen újfajta tanítási szemléletet is igényel. A tanítás szerepe nem csupán a tudás átadására kell, hogy kiterjedjen. Fontos, hogy fejlessze a tanulók problémamegoldó képességeit és támogassa őket abban, hogy magabiztosan navigáljanak a folyamatosan változó környezetben.
Az előadást tartotta:
Mérő László
Matematikus, pszichológus, az ELTE Gazdaság- pszichológiai szakcsoportjának tanára. Több mint tíz hazai és külföldi egyetemen tanított többek között gondolkodási stratégiákat, játékelméletet és pszichometriát. Szélesebb közönségnek írt, számos idegen nyelvre lefordított ismeretterjesztő könyvei közül az Észjárások, az Új észjárások és a Mindenki másképp egyforma a legismertebbek.
