Az innovációt sokan misztikus szikraként képzelik el, pedig a mesterséges intelligencia (MI) korában inkább fegyelmezett csapatmunka: adat, algoritmus, üzleti logika és jó adag bátorság elegye.
Amikor kkv-vezetőkkel beszélgetek, három kérdést kapok: „Hol kezdjem?”, „Mennyibe kerül?”, „Nem késő már bekapcsolódni?” A válasz mindháromra megnyugtató: a 2024-ben hatályba lépett uniós MI-rendelet (AI Act) éppen azt a térképet adja a kezünkbe, amelyen minden vállalkozás bejelölheti saját útvonalát.
A szabályozás kockázatalapú: négy kategóriába sorolja az MI-rendszereket. A tiltott kategóriába eső rendszerekre, mint amilyenek például a valós idejű távoli biometrikus azonosító rendszerek, értelemszerűen nem lehet építeni.
Amagas kockázatú MI-rendszerek területén (pénzügy, egészségügy, oktatás etc.) szakszerű tanúsítás és részletes követelményeknek való szigorú megfelelés szükségeltetik. A korlátozott kockázatú rendszereknél (pl. ügyfélszolgálati chatbot) elég a transzparens tájékoztatás, míg a minimális kockázatú, kreatív eszközök (szöveg- vagy képgenerálók) főszabály szerint korlátozás nélkül használhatók.
Számos stakeholder tart attól, hogy az EU szigorú jogalkotása versenyhátrányt okozhat.
Mesterségesintelligencia-szabályozásra specializálódott szakjogászként már több mint egy éve van szerencsém koordinálni a hatósági feladatellátásra vonatkozó tagállami kötelezettség teljesítésének előkészítését és a megszerzett tapasztalatok alapján – csapatommal – épp a fenti aggály ellenkezőjét látjuk megállapíthatónak.
Munkánk eredménye a „Hungarian AI Office stratégiai víziójában” képződik le, amelynek értemében az AI Act által megkövetelt hatósági működés hazánkban nem merülne ki az ellenőr szerepében, hanem koordinatív „MI-navigátorként” szolgálna, azaz aktívan segítené a technológia hazai elterjedését.
A feladat újonnan kijelölt letéteményeseivel, vagyis a Nemzetgazdasági Minisztériummal és a Nemzeti Akkreditáló Hatósággal mindent megteszünk, hogy Magyarország – számos egyéb uniós tagállammal ellentétben – tartsa az AI Act szerinti határidőket.
Víziónk változatlanul az, hogy kialakítsunk az ügyféligényeket kielégítő, egyablakos kapcsolattartási pontot, amely egyfajta digitális iránytűként fogja segíteni a magyar vállalkozások piacra lépését, a szabályozói aktusok közti eligazodást és a technológiai tudásmegosztást.
Az amerikai, izraeli, dél-koreai és kínai fejlesztőknek, valamint a külföldi közvetlentőke-befektetések számára is vonzó ajánlat lesz, ha innovatív és egyúttal kiszámítható környezetben tesztelhetik megoldásaikat, illetve tehetnek szert a piaci bevezetéshez az AI Act által elvárt EU-megfelelőségi nyilatkozatra, amelynek értelmében a harmadik országból érkező MI-rendszerek Magyarországon mint „Európa-kapuján” keresztül léphetnek be az Európai Unió digitális egységes piacára.
Mi várható a következő években? Rövidtávon az automatizált döntéstámogatásé a főszerep: a magyar kkv-k többsége még táblázatban vezeti a készletét, miközben egy ennél sokkalta hatékonyabb, MI-vel bővített felhőalapú megoldás már két hónap alatt megtérülhet.
Középtávon a generatív MI ledönti a nyelvi akadályokat: a kifinomult exportajánlat ugyanazt a stílust használja majd olaszul, németül és japánul, mint magyarul. A technológiai fejlődésnek kedvező gazdasági klímát remélve 2030-ra olyan mértékű átalakulás várható az MI területén, amely 5 év távlatából aligha jósolható meg precíz mércével, ám átfogó hatásának pozitív megítélése mindannyiunk fejlődési hajlandóságától függ.
Nyitottnak és körültekintőnek kell lenni egyidejűleg, hiszen az MI nem félelmetes fekete doboz, hanem olyan termelékenységnövelő eszköz és versenyképességi faktor, mint megjelenésekor volt az elektromos áram vagy az internet.
Meggyőződésem, hogy Magyarország számára a mesterséges intelligencia nem csupán technológiai trend, hanem a páratlan szellemi tőkénk kiaknázásának történelmi lehetősége. A kérdés nem az, megengedhetjük-e magunknak az MI-t, hanem az, hogy vajon megengedhetjük-e, hogy kimaradjunk belőle vagy lemaradjunk az alkalmazásában. A válasz, úgy vélem, mindannyiunk számára kézenfekvő.
Hozzunk létre ma MI partnerséget a versenyképes holnapért!
A cikk szerzője:
dr. Vajda Viktor LL.M.
AI-szakjogász, a Nemzetgazdasági Minisztérium háttérszerveze, a Neumann Technológiai Platform ügyvezető-helyettese, a technológiaszabályozásért felelős vezetőként a magyar MI-szabályozó hatóság jogi és operációs háttérmunkájának egyik kulcsszereplője.
